Kiejtési útmutató

Ábécé

a ā i ī u ū e o ṁ k kh g gh ṅ c ch j jh ñ ṭ ṭh ḍ ḍh ṇ t th d dh n p ph b bh m y r l ḷ v s h

Betűkészlet

A pāli nyelv elsősorban beszélt nyelv volt, nem tudunk saját betűkészletéről. Azokban az országokban, ahol a pālit tanulmányozzák, az adott ország írásrendszerében használják a nyelvet. Tehát például Indiában a Nāgārī, Srí Lankán a szinhala, Burmában a burmai, és Thaiföldön a kambodzsa rendszer szolgál erre. A Londoni székhelyű  Pali Text Society latin betűket használ az írására, és ez a rendszer mára nemzetközi elismerésnek örvend.

A pāli betűkészlet 41 betűből – 8 magánhangzóból és 33 mássalhangzóból áll.

Magánhangzók:

a, ā, i, ī, u, ū, e, o

Mássalhangzók:

Gutturális: k, kh, g, gh, ṁ
Palatális: c, ch, j, jh, ñ
Cerebrális: ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ
Dentális: t, th, d, dh, n
Labiális: p, ph, b, bh, m
Egyéb: y, r, l, v, s, h, ḷ, ṅ

A magánhangzók közül az a, i, u rövid, az ā, ī, ū pedig hosszú. Az e és o hangzók közepes hosszúak, tehát kettős mássalhangzó előtt rövidek, pl. mettā, khetta, koṭṭha, sotthi, de egy mássalhangzó előtt hosszúak pl. deva, senā, loka, odana.

Kiejtés

a ejtése, akár á az álom szóban [ɐ]*
ā ejtése, akár á az álom szóban [aː]
i ejtése, akár i az ibolya szóban [i]
ī ejtése, akár í a nyíl szóban [iː]
u ejtése, akár u az uszoda szóban [u]
ū ejtése, akár ú a nyúl szóban [uː]
o ejtése, akár o az otthon szóban [o], [oː]
k ejtése, akár k a kalács szóban [k]
g ejtése, akár g a gabona szóban [ɡ]
ṁ ejtése, akár m a gomba szóban [ŋ]**
ṅ ejtése, akár n a banda szóban [ŋ]**
c ejtése, akár cs a csengettyű szóban [tʃ]
j ejtése, akár dzs a lándzsa szóban [dʒ]
ñ ejtése, akár ny a nyomda szóban [ɲ]
ṇ ejtése, akár n az inas szóban [ɳ]***
ṭ ejtése, akár t a tea szóban [ʈ]***
ḍ ejtése, akár d a dió szóban [ɖ]***
y ejtése, akár j a vaj szóban [j]
s ejtése, akár sz a szomorú szóban [s]

Szankszrit hangok

ḷ, ṛ  ejtése átvezető magánhangzóként, enyhe i-szerű lecsengéssel (li, ri)
ḥ gyenge, halk torokhang, ami a szóvégi magánhangzót követi, úgy, hogy a száj még őrzi azt a atrtást, amely a magánhangzót megformálta. A sima h viszont a magyar h-hoz hasonló gyenge gégehang.
ṣ ejtése, akár s a sajt szóban
ś ejtése palatális s: a nyelv hegye lefelé hajlik, gyöke pedig a szájpadlást érinti
jñ ejtése, akár dny a kardnyél szóban

Azokban a kettős hangzókban, ahol a második hang h (pl. ch, ḍh, gh, ph, ṭh), ott a h hang is kiejtésre kerül. A megfelelő mássalhangzókkal együtt ejtendő h nem a torokban képződik, hanem azon a helyen, ahol magát az alapmássalhangzót megformáljuk (hasonlóan, mint az angol szóeleji t, d hangoknál).

*Erről a hangról van szó elméletileg, ami tulajdonképpen se nem a, se nem á – de az á hanghoz közelebb esik. Egy kis fejtörést okozott nekem amíg erre rájöttem, de az omniglot oldalán lévő szövegből is az jön le számomra, hogy inkább a magyar á-hoz hasonló hang használatos, lényegi különbség a és ā között az ejtés hosszában van. Tompa, elnyelt ö is megfelelőnek számít.

**Nazális hangzókról lásd: Nigghahita. Még jó példa hasonló hang képzésére maga a hang szó.

***A ṭ , ḍ illetve ṇ  hangot úgy képezzük, hogy a nyelv hegyét fölfelé hátrahajlítjuk, a fog helyett a fog gyökénél képezve a hangot.

Forrás:
Wikipedia – Pali language
Omniglot – Pali
Nyanaponika Thera – A buddhista meditáció szíve (Kiejtési útmutató)
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s